2010-08-25

Bréking és türelem bejegyzést terem

Andrisnak sikerült bekerülnie a Pikler Alapítványi Bölcsibe, szeptember 13-án kezdünk, itt egy hét a beszoktatás, 10-en lesznek egy csoportban, sokat lesznek levegőn, kint is alszanak a szabadban ebéd után, nincsenek jelek, mindenkit a nevén szólítanak és a Pikler Emmi által kialakított nevelési elveket követve foglalkoznak a gyerekekkel. Akit érdekel, guglizza meg PiklerEmmit, mert a pikler.hu oldalon elég összevissza vannak csak infók róla. A lényeg, sok szabad játék, sok idő a szabad levegőn, tisztelet a gyerek felé, most nem jut több az eszembe, bocsánat.
Amivel tartozom: Prága, Blanka születésnap

2010-08-11

Első próbálkozások babakocsi nélkül





Ma úgy alakult, hogy első komolyabb utunkat tettük meg a gyerekekkel babakocsi nélkül. Levittük délután a Rézit, ekkor még sikerült beleimádkozni Andrist a babakocsiba, de utána úgy döntöttem, hogy lesz, ami lesz, meg kell tanulja ő is, hogy hogyan kell egy ilyen belvárosi környéken az utcán gyalogosan közlekedni.
Az egész csak amiatt ilyen komoly, nagylevegővételes feladat, hogy Andris általában 3 másodpercre hajlandó megfogni felnőttnek a kezét - na jó, az Enikőét fogná ő egész nap, de azt meg Barnus nem szereti annyira -, az úttest előtti megállásban még teljesen megbízhatatlan, egyáltalán azt, hogy merre megy nagyon nehéz verbálisan alakítani, tehát eddig legalább tartalékba mindig tologattam egy kocsit is, ha két gyerekkel mentem valamerre, és Andris általában negyed óra után biztosan bele is került a kocsiba.

Szóval ma nekivágtunk, igazán nem volt célunk, nem is siettünk, így hát újra bebizonyosodott, hogy 1. a mi utcánk egy kis falu 2. babakocsi nélkül egyszerűbben lehet bejutni helyekre 3. nem hiába ugrom Andris után, amint valami törékenyhez közelít 4. Andris hamarabb oldódik társaságban mint a Blanka. Ebből kifolyólag 1. a kisbolti sima kiflivétel után a zöldséges a dinnyéről és a fa és a műanyag közötti különbségről oktatta öcsit 2. az antik boltba is beinvitáltak minket és villamoson is utaztunk 3. nem tört össze egy antik porcelánt sem az öcsi 4. Öcsi sok barátot szerzett, a zöldséges várja további oktatásra, az antikos szerelni és pakolni invitálta, Banyi pedig csak nyúzott, hogy induljunk már a játszótérre.

Igy hát felszálltunk a villamosra, találtunk ülőhelyet, nem balhézott senki, édes mucipofaként ültek egymás mellett a széken és nézelődtek, illetve Andris persze csajozott folyamatosan. Azért a felszállásnál majdnem eljátszottuk öcsivel azt, amit banyival egyszer minioviból hazafelé sikerült, vagyis majdnem beakadt a résbe a lába. Banyinak 2 éve beakadt a lába az ajtó és a járdasziget közé a lába, illetve a cipője, mert a lábát kihúzta belőle. Azóta tényleg odafigyel, elég ijesztő tud lenni egy beszorult cipőcske. Viszont Andrist ezután már kézbe vettem, és úgy szálltunk le és fel, Banyi meg a szoknyámat fogta közben.

Andris egész szépen szót fogadott és fogta a kezem, már hazafelé jövet az utolsó saroknál vesztünk csak össze. Viszont a játszóról elindulni marha nehéz volt, mert nem csak annyi volt, hogy becsalogatom a babakocsiba öcsit, és ott még esetleg kicsit feszegeti magát a beültetésnél, hanem egyszerűen egy sima hisztiző, ívbe feszült 15 kilós gyerekkel kellett eljutnom a millenáris kijáratáig, közben meg banyit is noszogatni, hogy legalább ő jöjjön szépen.

Összességében kijelenthetem, hogy van élet a babakocsi után.

Délelőtti programpontunk az óvodák megtekintése volt, elmentünk a tigriskölyök oviba, ahol várják szeptembertől Andrist a mini csoportba, és benéztünk a bolyaiba is, hátha ott van banyi valamelyik óvónénije, nem voltak, majd jövő héten lesz az egyikük, akkor újra megpróbáljuk. Andris kis ovija elég szép, óriási kerttel, és az egyik óvónéni ott is volt, a tulajdonos is, szimpatikusak voltak, persze alig lehetett onnan most elhozni Andrist. Szeptemberben kezdünk.

Aki idáig derekasan mindent elolvasott és értett, annak őszintén gratulálok, ma valahogy az átlagosnál is sokkal több körmondattal sikerült megszőni a bejegyzést. Alászolgája, pénteken utazunk Prágába.

2010-08-07

Lorin megérkezett

Tegnap délelőtt megszületett Bence és Alíz kislánya, Lorin. Gratula nekik, jó egészséget, sok boldogságot, és ahogy mondani szokták: Kitartás! :)


2010-08-03

Hosszú nyári esték

Szombat reggel befeküdtem Banyi mellé az ágyba, és vigyorogva mutatta, hogy ő hogyan tette a szájába az ujját elalváskor. Nem tudom komolyan vegyem-e vagy ne, mert igazi használat közben még nem láttam, mármint nem láttam, hogy szopná az ujját elalváskor, és később sem. Mindenesetre a cumit már nem hiányolja, viszont délután nem alszik, max ha autózunk, ott elpilled kicsit.
Az esti altatások nagyon elhúzódnak, az őszi oviszezonra össze kell szednünk magunkat. Sokszor még 9 után is megy a nevetgélés, kijárkálás vagy éppen ácsorognak a polcuk előtt a sötét gyerekszobában, és könyvet válogatnak. Persze ilyenkor meg nem tudunk igazán szigorúak lenni, néha a nevetést sem bírjuk visszatartani, na de hogy fognak így komolyan venni minket.
Kisgyerekesek, nálatok hogy mennek ezek az esti ügyek?