2009-04-29

Itt köv. a folyt.

Andrisról még el kell mesélni, hogy legfőbb foglalatossága pihenőszékben vagy babakocsiban ülve a zoknik levétele és nyállal való átitása. Mármint a saját zoknijait húzza le nagy gondosan a lábáról és tömi a szájába. Ettől aztán 1. mezítláb marad - ez melegben nem gond 2. ha nem figyelek, elhagyjuk a zoknit - de jó esetben Enikőék utánunk hozzák 3. még ha meg is van a zokni, úgyis használhatatlan, ezért ki kell teregetni a babakocsira - na ilyenkor biztosan elhagyjuk a zoknit. Szóval legalább 2 pár tartalékzoknival szoktam nekiindulni, Andrison ritka, hogy egyforma zokni van, mert az már luxus lenne, ha mindig megtalálnám mindnek a párját és mindig egyszerre venné le. Viszont gyártottunk neki zokniból pici lábszárvédőt, az konstansan rajta van, zoknit csak kintre vagy a reggeli öltözködéskor kap, így könnyebb másznia is, mármint mezítláb és meglepő módon ritkán hideg a lába.

Banyival voltunk a körzeti oviban nyílt napon, Marcival jót homokoztak és az egyik csoportszobában játszottak, de nem túl sok esélyünk van elsőre bekerülni, ezért elkezdtem barátkozni a gondolattal, hogy még a jövő évben is csak délelőtti oviba fog tudni járni. illetve megfontolandó az egésznapos magánovi, mivel a miniovi is emeli az árait, kb. kétharmadába kerül egy magánovi havi díjának, ha heti 4-5 alkalommal jár délelőtt. júniusban kiderül, hogy bekerült-e vagy hogy hova került be, aztán őszig kitaláljuk, hogy mi legyen. Mindenesetre alig akart hazajönni az ovilátogatásról, azóta is emlegeti, de gondolom azért egy újabb beszoktatási sírás-rívás várható, de ez normális is.

Többen kérdeztétek, hogy mit csinál Andris a játszótéren. Leginkább a babakocsiban ül, ha Barnus is ott van, akkor beszélgetnek, a zoknileszedés és rágcsálás ugye alaptevékenység. Ezen kívül szoktam neki vinni játékokat, néha kiveszem és ül az ölemben a homokozó szélén, vagy kenguruból nézelődik, és a millenáris parkban a fűre is le merem tenni, ott ellenne a végtelenségig, de nagyon kell figyelni, mert néhány percenként a szájába tömi a füvet. Ja, igen, a fűtől nem félt, rögtön megbarátkozott vele, nagyokat kacagva tépkedte le, mint egy bio-fűnyíró, úgyismint birka-gyerek. Most hétvégén viszont már nem mertem a fűbe tenni ott, mert tele volt a légtér szárnyashangyákkal, viszont a színpad teljesen üres volt, és egy része le volt terítve valami műanyaggal és ott vidáman mászkált, üldögélt és nézelődött.

Még annyit akartam írni banyi és andris kapcsolatáról, hogy banyi irtó büszke ám az öccsére. Mikor hozzuk el az oviból és andrissal ismerkednek a többiek, mindig ott van mellette és simogatja és mesél róla.
Az meg külön vicces volt, mikor Enikővel egy giga margit-szigeti sétán hazafelé beszélgettünk, hogy ki mit ebédel, és erre banyi is elkezdte faggatni Marcit, hogy: "És a te öcséd mit eszik?" ;))))
Itt egy ma reggeli felvétel:



EGy hosszabb felvétel Andrisról:



és egy aktuális ugrálós banyiról:



Andris szelektív szemetet szelektál a konyhában:



Banyi és MArci a templomkertben. ITt látni banyit copffal, végre hagyja, hogy copfba fogjuk a haját, és egész nap meg is marad. végre kilátszik a helyes kis pofija.

Andris ül, én nem

Nehéz időt találni naplóírásra, mert hirtelen jó idő is lett, na meg Andris ül és mászik és mindenhova eljut. Most éppen a reggelimaradékos tányérok gyűrűjében pötyögtetem a gépet, elindítottam egy csomó videófeltöltést, és majd fotókat is válogatok. De jöjjön a lényeg.

Andris kb. két hete kezdett el támaszkodás nélkül felülni, mára egész stabilan ül, persze ha fáradt vagy ha valaki/valami kilendíti az egyensúlyából jó nagyokat huppan. A mászása is tökéletesedik, élvezettel fedezi fel a lakás minden pontját, tegnap reggel például a fürdőszobát mászta körbe alaposan, megkapirgálta a retkes lefolyót, majd elindult a rézi ágya felé, ott jól összeszőrözte magát. Általában nagyon érdekli a rézi is, a rézi meg hol hagyja magát, hol az utolsó pillanatban arréb vonul, ezen andris persze jól megsértődik. A felállást is gyakorolja már A., úgyhogy leraktuk az ágyát az alsó állásba, ettől aztán mindenkinek fáj a dereka, merthogy az esetek felében hajnali 4-5 között van egy sírós műsora Andrisnak, félóra, egy óra, mikor-hogy, de egyre jobban bírjuk, és közben reménykedünk, hogy a következő éjjel sima lesz.

Blanka egyre engedékenyebb Andrissal, már egy csomó játékát kölcsönadja, persze vannak tiltott játékok és területek, amit csak akkor próbálhat ki Andris, ha banyi nincs itthon. Volt egy újabb dackorszakos fellángolása, ezt a miniovis jánoska hatásának is betudhatom, de lehet hogy amúgy is jött volna egy ilyen korszak, szóval csapkodás, kiabálás, helyből dacolás a mindennapi rutindolgok esetében, de múlóban van. Ehhez kellett pár összeveszés és kibékülés, meg sok-sok együttlét, és a "jánoska-stílus" néven nevezése és elutasítása. Hétfőn Banyika életében először hányt, most épp úgy áll a helyzet, hogy egy napi diéta után minden rendben, nem volt láza sem, szóval valószínűleg csak gyomorrontása volt. A tegnapi diétát úgy kell elképzelni, hogy reggelire kis szünetekkel bevágott három szelet vajas-lekváros kalácsot, aztán ebédre és vacsorára mama-féle gyógylevest evett, és este már kapott tejet is. Szegényke nagyon elesett volt a hányástól, nem is tudta elmondani, hogy mi a baja, de sejtettem, hogy a hasa háborog, utána viszont hamar jobban lett, és mintha elfújták volna a rosszkedvét csacsogott és vidám volt. Ilyen szempontból jó beteg, mert általában elfogadja, hogy ha épp valami gyógyszert kell bevenni és amint jobban van kész van mindenféle ugrálásra, játékra stb.

Itt egy elfuserált videó banyi "ajtón utazásáról", azért elfuserált, mivel sikerült elfordítva felvenni, de sebaj, nektek is kell egy kis nyaktorna ennyi olvasás után.



Banyi húsvétra biciklit örökölt, és fél nap alatt megtanult vele menni és visszafordulni (persze pótkerekes bicaj), szerintünk ő a világ legügyesebb gyereke, és persze egyáltalán nem vagyunk elfogultak. Itt egy felvétel, amin Lilkóval bicikliznek, motoroznak, Lilivel is nagyon gondoskodó banyi, még az innivalóját is a szájába adta ebédnél, és folyton ölelgeti.



És itt egy felvétel "bárhány"-kedvelő nagyszülőknek:



Folyt.köv.

2009-04-18

Bréking

A Lacinak tervezett vasárnap délelőtti meglepetés-szurkolás a vizilabdameccsen sajnos elmarad, mert a meccset mára tették át, és le is játszották. Nem baj, jövőre újra megpróbáljuk meglepni őt. Amúgy Boldog születésnapot Lacika! (még csütörtökre terveztem egy videós postot, de sajnos elmúlt a nap hirtelen)

Még amúgyabb pedig fejben legalább 8 postot írtam már, mert annyi minden történik, például Andris mintha integetne ill. visszaintegetne, nem tudom, hogy ez lehetséges-e ebben a korban, mindenesetre tesztelem még a mozdulatot. Másrészt folyton anyukám barátnőjének a szavai ugranak be andris öltöztetésekor: "rá kell térdelni és úgy lehet öltöztetni" - ugyanis Andrist irtó nehéz pelenkázni, fürdetni és öltöztetni. Persze nem térdelek rá, de már ahhoz is nagyon kell figyelni, hogy ne tornázza le magát a pelenkázóról. És többszempontos összehasonlító elemzést is tervezek a két gyerekről, ami nem helyes, mármint a hasonlítgatás, de akkor is ketten vannak én meg hasonlítgatom őket - és mindenki más is.

2009-04-08

Tavasz

Andris halad előre, bárhová eljut, csak meg kell látnia valamit, ami érdekli - cipő, labda, lábujj, esetleg egy játék - és már indul is, először úgy tűnik, mintha négykézláb menne, de aztán hamar hason gördülés lesz belőle, kicsit brékesre véve a figurát. Átgázol mindenen, legyen az küszöb, játék vagy épp a rézi vizestálja. Ha megszerzi a céltárgyat, akkor pedig általában beszélgetni kezd vele.
Az éjszakák rendeződni látszanak, ügyesen visszaalszik magától, néha kell egyszer-egyszer a cumival segíteni neki.
A mosolygással már válogatósabb kezd lenni, szigorúan mérlegeli, hogy mennyire ismerős neki, aki megszólítja és ha megismeri akkor jön a vigyor, ha nem akkor nézeget rám vagy simán elkezd sírni.
A reggeli visszaalvást általában már kihagyja, délelőtt tíztől viszont szundít egy másfél órát, és délután kettőtől is másfél-két órát, ha banyi hagyja. Mert azért az egész lakáson átsüvítő "Anyaaaa!" felkiáltásra azért Andris is felébred már és hiába aludt csak szűk másfél órát, onnantól már őt is érdekli minden, ami történik.

Blanka élvezi, hogy egyre többet lehet kezdeni Andrissal, aki továbbra is rajong érte, persze a fizikai tűréshatárig, azaz, ha Banyi épp a kezénél fogva akarja visszahúzni a szőnyegre, akkor azért Andrisnál is eltörik a mécses. Banyi meg azt nem bírja, ha Andris épp nem akarja, hogy fogja a kezét, meg elfordítja a fejét egy jól célzott puszi elől. Blanka általában is simogatni, meg fogni a kezét azoknak a gyerekeknek, akiket szeret, és nagyon zokon veszi, ha visszautasítják, például Marci mindig összetöri kicsit a szívét, ha nem hajlandó vele kézenfogva sétálgatni. Most csak heti kétszer jár oviba, hogy sokat tudjunk kint lenni a szép időben, itt a játszóterezések ideje!
Fotók és videók később.

2009-04-03

Miért zuhanyozott ma ebéd után Andris, és miért Blanka

Andris megeresztett egy nagy adag kakit, miközben az előzőt pakoltam ki pelenkástul. Jó reflexekkel, de kevés eséllyel indultam egy, azaz egy darab popsitörlővel a kezemben, hogy elkapjam a hurkát, így aztán zuhany, majd a pelenkázó nagytakarítása lett a vége.
Banyiról csak simán a homokot kellett lezuhanyozni, mert még a sejhajluka is tiszta homok volt, de azért mégis éljen a játszóteres idő. De tényleg!

Sok-sok mesélnivaló és fotó meg videó van, csak kevés az időm, de igyekszem pótolni mielőbb.