A legjobb kor

Blanka ma lett öt éves. Még egy kézzel tudja mutatni, hogy hány éves, de már a világ egyre több dimenzióját tapasztalja meg nap, mint nap tudatosan, és egyre több mindenben leli örömét. Szeret rajzolni papírra, táblára, koszos autóüvegre, ceruzával, filccel, zsírkrétával, vizes bottal az udvar kövére. Élvezi az óvódásoknak szóló foglalkoztatófüzeteket, irtó sikkesen vág ki rajzokat ollóval, és imád az apjával rajzversenyezni. Bármit, amit egyszer hall megjegyez, egyre inkább a dallamokat is, de szövegeket és verseket szinte hibátlanul. Sokszor kérdezi mostanában önmaga megerősítésére, mikor valaki ironikusan odavet valamit neki, hogy "ő most viccel, igaz?".
Ma - ha jól emlékszem - mindenkinek megköszönte egy rövid Köszivel az ajándékot, amit kapott, és el is köszönt mindenkitől és a legtöbb barátjának még egyszer megköszönte az ajándékot, és mindezt anélkül, hogy noszogatni kellett volna.
Köszönünk minden jókivánságot, és a zsúrozóknak a részvételt és az ajándékokat, a nagyszülőknek a sok segítséget, és mindenkinek a sok-sok fotót, amit majd elküld vagy feltölt valahova. Szép kis nap volt! (Nekem ez az egy kép sikeredett, várom a többiekét.)