2011-10-29

Epizódka

Tegnap elmentünk a gyerekekkel és Rézivel az óbudai stopshop-ba, Rézinek új kutyakabátért, a gyerekeknek új alsóneműkért. A C&A-ban vettem még régebben jó kis atlétákat nem túl drágán, gondoltam megnézzük megint ott. Találtam is négyes csomagban, de csak 4 ilyen volt kitéve, és nem volt a méret, amit kerestem Andrisnak. Megkérdeztem egy eladót, aki éppen egy nagy ládából árut pakolt kifelé, hogy csak ezek a méretek vannak-e, vagy esetleg van-e még bármilyen más atléta valahol a boltban. Mondta, hogy csak ezek vannak. Kérdem, mikor jön ilyen, mikor nézzünk vissza. Azt mondja, hogy nem tudják előre, hogy mi fog érkezni. Oké, nézelődünk tovább, harisnyák, meleg térdzoknik, megnézzük a többi ruhát is, még kb. negyedórát keringünk, a gyerekek miatt azt gondolom, hogy láthatta, hogy még ott vagyunk. Indulunk fizetni, én még szomorúan visszanézek a trikós polcra, látom, hogy mintha több trikó lenne kitéve, odasétálok, bár nem nagyon reménykedek semmiben, és lám tele a fogas, és lám van a méret, amit kerestem. A nő sehol, mindegy, nem vagyok haragtartó, de mikor a pénztárnál felbukkan, és fizetek azért megfordul a fejemben pár csípős megjegyzés. De aztán rájövök, hogy vagy direkt nem szólt vagy rövidtávú memóriazavarai vannak, és nem emlékezett rá, hogy miről beszélgettünk hosszasan ("De biztos nincs?" "Nincs" "Más mintás? Bármilyen más kisfiútrikó?" "Nincs, ezek vannak") , így hagyom a fenébe, de azért nektek gondoltam tanulságként elmesélem.
Laci szerint ilyen náluk az irodánál a kisbolt is, ahol mindig kifogy az a fajta csoki, amit ő éppen elkezd vásárolni, pl. 3 napig csak kitkatot vesz, akkor utána már többet nem lehet kitkatot kapni. Asszem rövidesen az a bolt is be fog zárni. Vagy csak mentolos csokijuk lesz, mert azt Laci nem szereti.
A családból 3:5 arányban megvan az influenzaoltás, Lacika sajnos elég náthás, Rézi meg talán ebben az évben kihagyja. Az egyik képen azt látjátok, hogy Viki az oltás előtt Andris fülét csekkolja, már egész jól kijönnek Vikivel, főleg ha épp nem nyűgösek valami vírustól. Gabica még mindig villámgyorsan adja az oltást, és ide is feljegyzem, hogy a Blankának nem teszünk soha többet ragtapaszt az oltására, mert egy kicsit jobban sírt a tapasz leszedésekor otthon, mint az oltás előtt a rendelőben.
Köszönjük az összes nagyszülő rugalmas hozzáállását a gyerekek megőrzését illetően! Jövő héten őszi szünet az oviban, ezen kicsit lehidaltam, mert úgy tűnik csak nálunk lesz szünet, ráadásul ha nem kérdezek rá, nem is tudunk róla.
A téligumicserére két gyerekkel érkezni úgy tűnik mindenképpen megéri, mert kb. 30% kedvezményt kaptunk az eredetileg a telefonban elhangzott árhoz képest, mindez Budakeszin a Szél utcában, a Gumidoktornál. És még csokit is kaptak a gyerekek. És még a nyári gumit se nekem kellett elvinnem a garázsba.... persze mert a lelkes Gabi papa rögtön megérezte, hogy betettük Budakeszire a lábunkat és már jött is a műhelyhez. :)
ui: Rézinek is kaptunk kabátot, kivehető béléses, vízálló, hasát is védő fazont, hurrá! Alkalomadtán lefotózom őt is.

5 comentarios:

brbx dijo...

Én azt hiszem, nem hagytam volna szó nélkül, és mondtam volna, hogy jé, mégis volt ugyanott, ahol az előbb nem volt, de félek, az esetleges nyegle reakció csak még jobban felhúzott volna (mert most belegondolva, már érzem is, hogy "felhúzódtam"... :))

brbx dijo...

és hát végül is tökjól alakult a napotok! örülök!

Virtualista dijo...

Én csak röhögök rajta, meg örültem, hogy voltam annyira szemfüles, hogy még visszanéztem a polchoz. :)

Hajnal dijo...

minden jo ha vege jo! kerunk meg tobb ilyen hetkoznapokat bemutato leirasoakt es nagypapaknak uzenem, kicsit jobban csiptem amikor rendszeresen tettek fel kepeket a babkokrol.

Csikós Gábor dijo...

@Hajnal éppen a napokban határoztam el, hogy megfogadom majd az ilyen tanácsokat. A tied a második az enyém után:)
A fb, twitter alapjáraton megy csak.