Gyanútlanul lépegettünk befelé a bőrgyógyász doktor néni rendelőjébe, de pár perc alatt mindhármunknak lefagyott a vigyor az arcáról, kiderült Banyinak a karján is szemölcs van, és Andris ujján is olyan csúnya lett, meg nála annyira esélytelen lenne ecsetelni, hogy le kell kapni rögtön mind a kettőnek. Kaptak rá érzéstelenítő kenőcsöt, amit le kellett ragasztani, Andris kori sajátosságaiból adódóan megnyert egy gumikesztyűt is a kezére ragasztva, hogy ne szedje le a kenőcsöt vagy a tapaszt. A várakozás alatt a doktor néni és az aszisztens is próbálta oldani a hangulatot, de hiába, Andris már az ölemben is ordított, Blankát a másik térdemen ülve (mármint ő ült a másik lábamon) próbáltam nyugtatgatni, ő épp hányni készült idegességében, még jó, hogy akadt egy poros tartalék cumi a táskámban. Aztán az aszisztens ügyesen kivitte Andrist a nővérszobába játszani, Banyival felültem a műtős asztalkára, lefogtuk csúnyán ketten, a doktornéni pedig egy pillanat alatt kiszedte a karjáról a szemölcsöt egy volkmann vagy milyen kanállal. Kb. fél perc múlva Blanka már az aszisztens kezét fogva csicsergett a folyosón, ment leváltani Andrist. Andris a szemölcskiszedést és a kötözést is elég nehezen viselte, utána viszont jó darabig nem érdekelte, hogy be lett kötözve csuklóig a kis ujja, csak bújt, bújt, bújt hozzám. Mikor kiértünk a nővérszobába azzal fogadtak, hogy Blanka a világ legédesebb gyereke és mesélt nekik mindenfélét, azért örült, hogy mehettünk, és szép hangosan köszönt mindenkinek. Kaptak játékot a játékboltban, aztán vettünk kötszert, mert amíg meg nem gyógyul Andris ujján a seb, addig bizony bekötve kell tartani. Egyelőre kesztyűben etetjük, a fürdetést az alsó fertályra korlátozzuk, aztán reméljük, hogy talán egy hét múlva már meg is gyógyul (drukkdrukkdrukk), és hogy a kötést sem kell naponta újracsinálni. Huh.
Ja, Banyi attól volt elkeseredve csak, hogy elromlott a parkolóházban az automata és beette a jegyünket, amit ő vett volna ki és hozott volna az autóig. Igy viszont a parkolóőrök engedtek ki, külön nekünk kinyitva a sorompót. Hazafelé az autóban végig ez ment: "ugye az a gép egy ócska tragacs volt anya" "igen, az volt Banyikám" "miért?" "mert sokat dolgozott, valami elromlott benne" "Egy ócska tragacs volt, ugye anya" "igen az volt" "miért"......
(az ócska tragacs az egyik mickey egér epizódban van, mikor új autót vesz magának mickey)
6 comentarios:
Édes kis cicák! Szegéynkék. Remélem hamer meggyógyulnak! És Dóri Te is egy hős vagy!
Ja, a tegnapi pilatesre gondolsz? ;)
Persze, arra is! nekem izomlázam is lett :-)
Na és lefogni két gyerkőcöt....
szegények! nekem is csináltak ilyet huszonegynéhány évesen és eléggé fájt később (életkori sajátosság, hogy kb másfél évig látszott a helye?)
juj, tényleg másfél évig látszott a helye? mondjuk olyan, mintha egy kis luk lenne ott most, legalábbis a banyi karján, de reméljük ilyen kicsiknek hamarabb eltűnik.
neked nem érzéstlenítették?
Biztos nagyon hamar eltűnik a helye. Oh, hogy milyen dolgok érhetik a gyerekeket! Drukkolunk.
Remélem, jobban vagy, Dóra és megfogadom a telefon-tisztaságmániás tanácsodat. Csak 30 fok! :)
Publicar un comentario