Ősz

"Beköszöntött a pompás ősz" - ahogyan azt tavaly Lili és Blanka is hajtogatta a pom-pom meséi után. Blanka rekordidőt, azaz két és fél hetet járt óvodába, aztán múlt csütörtökre betaknyosodott, Andris előtte 1 nappal kezdte. Na most, vagy az Andris termel vírusokat, vagy az van, hogy ugyan a Blanka hozza haza az oviból, de Andrist előbb üti ki. Mindenesetre péntek reggel a jános füllorrgége rendelésen töltöttük a délelőttöt, szerencsére pont velünk volt Anett, és így ketten kergettük a váróban a két gyereket. Banyinak a füle, Andrisnak az arcürege lett gyulladt, szóval antibiotikumot kaptak, igaz Andris csak helyit, orrcsepp formájában. A mai kontrollon mindenkit szinte gyógyultnak nyilvánítottak, mi azért ott maradtunk még a váróban egy órát, mert ott annyira szép és jó, és még málnaszörp is kapható. Nem is, igazából Banyi tüdejét akartam csekkoltatni az ottani gyerekorvossal, ami sikerült is végül, az most is tiszta. Terveink között szerepel egy hosszúhétvégés utazás, de nem merem elkiabálni, nehogy ne jöjjön össze, inkább majd utólag beszámolok róla.

Andris mintha kezdené ugyanazokat a szavakat használni néhány visszatérő szituációban, ma épp a sziát és a mamát véltem kihallani odaillő helyzetben, mindenesetre egész nap magyaráz. A hat első metszőfog után teljesen kibújt jobb oldalt alul egy őrlőfog, mára eltűnt róla az utolsó ínyfedélke is, hihetetlen, hogy kerül az oda? és hol a többi foga? Mindezzel együtt képes elrágcsálni a keménynek számító háztartási kekszet is.
Kérésre mutatja a fejét, lábát, hasát, de csak ha képes odafigyelni az emberre, mert ha valamivel el van foglalva abból marha nehéz kizökkenteni. Ezt most nem tudom eldönteni, hogy inkább jó vagy inkább rossz dolog, mindenestre, mikor arról van szó, hogy némi játékos figyelemelterelés után megeszi rendesen a vacsoráját, amire előtte a fejét rázta, akkor elég idegölő tud lenni az egész.

Blanka mostanáig arról beszélt, hogy ő most sokáig nem akar oviba menni, de ma úgy döntött, hogy majd inkább Andrissal megy bölcsibe.... Megbeszéltük végül, hogy az oviba fognak majd együtt járni. Sokat foglalkozik az óvodával, gondolom az őszi szünet után újabb beszoktatás vár ránk, de azt hiszem ez az év már csak erről szól, aztán jövőre meg már alig lehet itthon tartani majd. Itthon viszont kevéssé fogad szót, csípőből csinálja azt, amire kérem, hogy NE csinálja. Ha kérek tőle valamit (menjen pisilni, vegye le a cipőjét, stb.), akkor nyolcadszor is kérem szépen, aztán sokszor összeveszünk majd megszeppen, megteszi, amire kértem és végül kibékülünk és megbeszéljük, hogy ez így nem jó, jobb lett volna, ha az elején szót fogad. De ezt egy nap alatt sokszor el tudjuk játszani, bár mintha ma jobb lett volna a dolog. Persze még egy ilyen sima nap is indulhat borzalmasan, mikor 9-kor el tudtunk volna indulni a kórházba kontrollra, már Andrist kezdtem öltöztetni, banyi kint rolizott a gangon, és hát naná, hogy bepisilt, naná hogy át kellett teljesen öltöztetni, és persze az egyetlen magasszárú cipője is pisis lett, de még ezt is megoldottuk, és végül szép kis délelőttöt töltöttünk a jános kórházban, de tényleg. Andrissal egymást terelgették, Banyi sokszor puszilgatta, Andris meg bújt hozzá cuppogva.
Még muszáj leírnom, hogy a jánosos doktor bácsi, akihez most pénteken kerültünk alkudozni kezdett a Blankára, majd miután belenyugodott, hogy nem adom el neki, sőt az Andris helyett sem tudja még egyszer megvizsgálni, akkor az Andrist is elkezdte dicsérni, és ma meg kifejezetten addig ölelgette a fejüket, hogy az Andris már attól kezdett nyavalyogni, mikor a vizsgálatot pedig szinte csendben tűrte.
Fotók és jobbulást és nyugodalmas óraátállítást a hétvégére.