A helyzet nem reménytelen

Jelentem nálunk mindenki beoltva mindenféle influenza ellen, Andris még hőemelkedik kicsit, de ő nem volt teljesen tuti, mikor kapta, na meg alig múlt egy éves. Hétfői mérés alapján 82 cm és 12 kg. A bicepszem köszöni jól van. A rosszaság elleni vakcinát nem kapni a környéken, de megrendeltem, azt mondták kb. 20 év múlva meg is lesz.
Andris amúgy hetek óta köhög éjjel -hétfő óta már szerencsére kevésbé, és bár a tüdeje mindig tiszta volt, a füll-orr-gégész se látott okot a köhögésre, mégis éjjelente kétszer-háromszor öklendezve, fulladozva ébredt. Most úgy tűnik az arcüregében letapadt kis maradék váladék okozza, kevert orrcseppel, infra lámpával, orrszívással és ventolinnal küzdünk napi háromszor, komolyan olyan, mintha edzőterembe járnék. Jó az infralámpázás alatt nem ficánkol, mert mesét olvasunk... Egyre több szót mond megint, milyen furcsa, még a végén ő is beszélni fog.
Banyi legutóbb 7 nap ovi után gyullasztott fület, de csak kicsit, szinte magától gyógyult, antibiót ezúttal megúsztuk. Most két napja újra jár, reméljük ezt a hetet végigbírja. Sokat dalolászik magában ill. félhangosan, nagyon vicces ("jöjj el kedves fehér hó"), akár egy óra hosszat is elrajzolgat, elszínezget magában, nagyon szereti és továbbra is sláger a babaházazás.
Anya, azaz én icike-picike munkába vágja/om a fejszémet, ezért ezentúl a Rézi fogja írni a blogot, fogadjátok szeretettel, viszont így legalább megvehetjük a kacsalábon forgó palotát, amit kinéztünk magunknak a kerekerdő közepén, meg nekem az oldtimer jaguárt, Lacikának a pókerpartnereket és egy lufigyárat a gyerekeknek. No nem abból, amit keresni fogok, hanem abból, hogy a rézit majd mutogatjuk, mint a világ első blogíró kutyusát. Mindenkinek kellemes Mikulásvárást, ne felejtsétek el összekoszolni a csizmátokat, hogy aztán pár hét múlva majd ki lehessen pucolni.