Remélem Anita nem haragszol meg, de bemásolok ide a mai postodból két részletet. Nem is mondom miért, mert sok minden miatt, a lényeg, hogy nagyon örülünk és szorítunk továbbra is.
Emil és Kornél is egy kis hős, meg Krisztián is, meg te is Anita. Na ennek nem sok értelme volt, ezért nem is írom ide, hogy miért akkora nagy dolog ez szerintem.
"Jelentem, ma befejeztük a kemoterápiát - remélem, örökre. Számokban összefoglalva: 11 nap híjján 8 hónap, pontosan 59 intravénás kemoterápia (durván 6 féle szer váltakozása), 11 lumbálás (gerincvelőcsapolás), 5 csontvelőmintavétel altatásban, 5 x kapott vért és 4x trombocitát. 2féle szteroid is volt, amitől farkasétvágya lett. Eleinte számoltam, hányszor szúrnak neki port-tűt - ez totál fölösleges volt, bárhányszor, sokszor-rengetegszer."
...
"Én megtanultam, hogy az életben valóban minden relatív, bármily közhelyesen hangzik is ez. Azelőtt kiborultam olyanokon, hogy a gyerek 7 hónaposan kiflit rág - jajjj, glutén!, meg hogy szegény, már megint kell szívni az orrát, stb... Amikor elhangzott azon a szörnyű napon a telefonban a rettegett diagnózis, azt gondoltam, nincs ennél szörnyűbb dolog a világon. Pedig kiderült, hogy igen, lehetne, amikor bekerültünk a kórházba. Innen nézve az élet még élhetőbbnek tűnik már. És senki ne gondolja, hogy a kórházban tömény szomorúság van. Igenis, rengeteget nevettünk ez alatt az idő alatt és szívből megszerettünk, barátainkká fogadtunk nővéreket, orvosokat."
4 comentarios:
Nahát - híresek lettünk! Gondoltam, még hozzáfűzöm, hogy tényleg nem érdemes aggódni semmin, lányok. Kicsit volt olyan érzésem az elején, hogy mintha a sors így válaszolt volna az állandó aggodalmaskodásomra meg nyöszörgéseimre, hogy mindig fáradtnak éreztem magam: "Félni akarsz, hát itt van, nesze - fáradt akarsz lenni valóban: akkor próbáld ki, milyen is az valójában!"
Szóval közhely, de: csak pozitívan tesssék gondolkodni és örülni minden hétköznapi dolognak: hajmosás, kávé, gagyi műsorok a TV-ben, süti stb... de főleg a szép és egészséges gyerekeknek! :)
És Dóra, köszönök minden-minden biztató szót! Azt hiszem, barátokat találtunk Bennetek!
pozitív gondolkodást igyekszem észben tartani, mondjuk a hajmosásnak én is tudok örülni meg annak is, ha van időm/erőm sütit sütni. ;))
örülünk, ha segíthetünk.
na jo, akkor itt bevallom, amit anitaeknal nem mertem -en bizony nagyon elbogtem magam ezen a poston. na de ez nalam most meg foghato a hirtelen leesett hormonszintre, nemiga'?
na puszi mindenkinek!
én is könnyeztem, de persze én sem vagyok hormon-szempontból megbízható mérőeszköz.
Nagyon örülök!
Publicar un comentario