Újra itthon

Elnézést a hosszú csend miatt, de szervízben volt a gépem, és amúgy is elég elfoglaltak voltunk, mert majdnem két hónap után végre hazaköltözhettünk a frankelleóba. A fényeselek utcai pályafutásunk alatt a gyerekek, főleg Banyi jó sokat betegeskedtek, de a szünetekben töviről hegyire bejárták a millenáris parkot és környékét és rajongókat szereztek a fény utcai piacon és a ház aljában lévő koreai giroszosnál. Andris hihetetlen fejlődésen ment keresztül, és ez nekem is csak most esett le, hogy megnéztem a régebbi videókat meg a frisseket, íme hát néhány új tudománya: másodpercekig áll kapaszkodás nélkül nagy vidáman, kérésre utánozza a lovacska patájának csettegését, a rézi labdáját már nem veszi a szájába (na jó, tízből egyszer mégis), hanem "eldobja" neki, üvölt, ha gondviselője feláll mellőle és egy méternél messzebbre merészkedik, képes vacsorázni az esti tápszeradag előtt 1-1,5 órával, majd elfelejtettem, hogy már jó ideje 4 foga van.
Blankát elsőre várólistára tették a körzetes oviban, de néhány telefonhívás után kiderült, hogy mégis bejutott, méghozzá vegyes csoportba, így ha szobatiszta lesz, akkor augusztus végétől a napocska csoport tagja lesz. Hurrá! Ez igen nagy szó, bár sajnos Marci a sünikhez került, de azért így is lehet majd bandázni az oviba és haza. A szobatisztasághoz így még maradt bő másfél hónapunk, úgy néz ki, hogy szükség is lesz rá...

Most képek és videók, ha még eszembe jut valami írok, na és most már újra rendszeresen, mármint gyakrabban mesélek majd, mint például a mai esztergomi kirándulásunkról. De arról csak holnap. (volt bármi értelme az előző két mondatnak?)